Mese élő szóval felnőtteknek
Az előző évekhez hasonlóan a Cseres Tibor Emléknapok ünnepség-sorozatát a felnőttek találkozása, együttléte zárta. Ebben az évben a mese köré gyűltek össze a csodás történetek világát idéző gyermekkortól évtizedekkel - ki kevesebb, ki több – messze járó pedagógusok. Megtisztelő örömmel köszöntöttük azt a felnőttet is, aki nem a tanügyben dolgozik.Az iskolánk egyik termében igyekeztünk a mesék hangulatát, körülményét felidéző tüzet segítségül hívni a sok gyertya elhelyezésével, valamint jelentős díszlet volt a nagyanyámtól örökölt hárászkendő és a nemezből készült díszes varázslabda. A hangulatos környezet, a mesét szerető felnőttek együttléte valóban részeltetett a mesék szívet-lelket melengető, gyógyító hatásában. Mindenki megosztotta a meséhez fűződő hajdani - jelenlegi kellemes élményei egy részét. Majdnem mindenkinél azt éreztem, hogy még többet is tudna mondani, ha az idő engedné. Akarva – akaratlanul beindult a mesélés, és rövid kis, tanulságos életmeséket hallgathattunk meg egymástól. Ezután Agócs Gergely (Berecz Andráshoz hasonló híres mesemondó) előadása nyomán készített jegyzeteimből megosztottam az ő mai, ’’reform’’ meglátásait a meséről. A gondolatokat kedvenc könyvemből (Clarissa P. Estés: Farkasokkal futó asszonyok) felolvasott részekkel tettem kerekké. Végül Mincsor Erzsébet tanítónő fejből mondott meséje zárta a rendkívüli estét.Az élmények hatására csak biztatni szeretnénk Mindenkit, hogy forduljanak bátran a mesék világához, mely életkortól függetlenül mindenkinek nyitott, s mindenki számára tartogat személyre szóló tanácsot vagy akár biztatást, visszaigazolást. Ne féljünk mesélni gyerekeinknek, unokáinknak, egymásnak. Mesét bátran lehet mondani bárhol, bármikor, bárkinek s akár minden alkalommal változhat egy – egy részlete az alkalomhoz illően. A mese műfaja ezt megengedi. Idézzük fel a régi meséket, melyeket nekünk meséltek gyerekkorunkban s adjuk át gyerekeinknek. Vigyázzunk, hogy ne szakadjon meg a meselánc s ne veszítsük el ezt a szellemi örökségünket se, melyet őseinktől nagy szeretettel kaptunk!
Balázs Teréz tanító